Harry és Vane bizonytalanul néztek be az üresnek látszó barlangba.

- Ööö... ebbe te be akarsz menni? - kérdezte kissé bizonytalanul Harry. A barlangból nem hallatszott ki hang, nem vezetett be semmilyen lábnyom, s nem volt érezhető semmilyen szag. A túlzott nyugodtság baljóslatúvá tette a helyet, s annyira taszította Vanet, hogy úgy érezte, hogy ha belép,ordítani fog.

- Mért tudsz jobbat? – mondta, bár legszívesebben azt mondta volna,hogy próbálkozzanak mással... mondjuk begyűjtőbűbájjal……

- Persze! Invito démonok! – kiáltotta Harry. Nem történt semmi.

- Zsenkiém, ezt te komolyan gondoltad? - gúnyolódott Vane. Harry idegesen vigyorgott.

- Csak egy ötlet volt.

- Észlény…. – majd utánagondolta: “- Bagoly mondja verébnek” – Menjünk be. – nyögte nem túl lelkesen

- Hát jó.

Majd lassú, óvatos léptekkel eltűntek a barlang sötétjében.

Matt kinyitotta a szemét. Egy hűvös sziklán feküdt valahol a barlangban. Megpróbált megmozdulni, de keze a csuklójánál össze volt kötözve. Oldalra fordította a fejét, s a sötétben démonok árnyait látta, ahogyan számára ismeretlen nyelven tanácskoznak. “- Hát ez szuper.” – gondolta egy jó adag iróniával – “Nem tudtam mi hiányzik…” Nagy nehezen felült, mert a háta kegyetlenül fájt, ahogyan a démon a sziklafalnak repítette, de a lába nem volt megkötözve.“-Remek… futni már tudok” Majd ebben a pillanatban egy démon felkiáltott.

- Elég legyen! – Matt összerezzent a hirtelen hangtól, s lelapult a sziklára. - A vendigó megteszi, és egy probléma már el is van intézve!

“- Mit tesz meg az a valami?” – gondolta nem sok jót remélve.

- És mit érünk azzal, ha az egyik boszorkány örökre démon marad???? - kérdezte acsarkodva az egyik démon. – Attól meg az ereje megmarad az meg nekünk kell!

“ – Andy vagy Vane mint démon??? “ – szörnyűlködött magában – “ De melyikük??”

- Egy démontól könnyebb elvenni az erejét! – dörrent rá a másik – És ezzel több fegyver is a kezünkben van!

“ – Na várjunk csak.. Egyszer Andyt szállt meg egy démon….” – gondolkodott magában, majd hirtelen lesápadt “- Azt nem így hívták???”

- Például?

- Például meg tudjuk főzni azt a bájitalt amitől sebezhetetlenekké válunk…..

- De ahhoz az kell, hogy egy boszorkány tegyen bele egy tiszta ember szívét!

- Pontosan. A kölyök erre pont alkalmas….

“- Ajajj” – Matt még ennél is jobban lesápadt.

- Tetszik az ötlet – a démon már vészjóslóan vigyorgott

- Ami pedig marad belőle az a tied!

- Uram, és mi lesz ha a másik kettő megszökik?

- Ugyan már! Ahhoz, hogy innen kiszabaduljanak……..

“- Ahhoz?? “ – Matt jobbnak látta ha még megvárja, hogy mit is beszélnek.

- ……. meg kell találniuk és el kell szórniuk azt az igézeztet, ami Umbrascriptum falán található.

- A körszentély külső fala?

- Igen. Ott főzzük meg a bájitalt.

- Most pedig hozd a kölyköt.

“- Na ne. Hol a pálcám?” – Matt sajgó hátával nem törődve villámgyorsan felpattant, és keresni próbálta a pálcáját, amennyire azt összekötözött keze engedte.

- Nézd már szökni próbál. – nézett fel unottan az egyik démon. – Küldj rá egy kis mérges füstöt, attól nyugton lesz egy ideig.

Mivel a fiú nem találta a pálcáját, futni próbált, de a következő pillanatban, mintha nem tudta volna mozgatni a lábát. Megállt. Az eddiginél is nagyobb sötétség vette körül. Érezte, hogy minden lélegzetvétellel gyengébb lesz. Még megpróbált szimplán pálca nélkül egy átkot szórni, de a szónak a feléig sem jutott el.

- Rendben is vagyunk. – suttogta egy árny. – A vendigó készen áll a feladatra. Vigyétek a szentélybe!

Harry és Vane néman lépkedtek egymás mellett. Egyre beljebb kerültek a barlangba, de még mindig nem volt ötletük, hogy miként szabaduljanak ki mindannyian lehetőleg élve.

- Mi lesz ha összeakadunk egy démonnal? – suttogta Harry

Vane elgondolkodott. – Nem tudom. Azt sem tudom, hogy mire készülnek. De meg kell találnunk Andyt és Mattet.

Harry bólintott. – De ha estleg…..

- Hallod? – szakította félbe Vane. A barlangból mély hangok hallatszódtak ki, majd tűz fényét látták a falon.

- Mi lehet ez?

- Fogalmam sincs. Bújjunk a szikla mögé!

Pár másodperc múlva egy csapat járőröző démon haladt végig a folyosón.

- Ezek meg? – nézett rájuk Harry

- Nem tudom. Gondolom őriznek valamit… vagy valakit.

- Lehet.

- Harry asszem prüszkölni fogok.

- Vane meg ne merd…..

Késő volt. A hangra az összes démon egy szempillantás alatt körbevette a sziklát.

- Lám-lám – szólalt meg a mély hang tulajdonosa – Tudtuk, hogy valahol itt lesznek. Fogjátok meg őket és vigyük őket a szentélybe! Gondolom azonnal akarnak végezni velük, amint kész a bájital.

Vane és Harry egyszerre emelték fel a pálcájukat, azonban a démon egy intésére kirepültek a kezeikből.

- Ennyire nem lesz egyszerű – röhögött gonoszul, majd felkapták a két kamaszt és a tűz fénye felé indultak.

- Tegyél le te vadállat! – kiabálta Vane

- Vane, nyugi! – suttogta Harry, aki az előbb ugyanúgy hevesen kapálózott. – Lehet, hogy Matthez visznek!

- És?

- Mattet akkor már tudjuk hol lesz, és ez már egy könnyítés.

- Sokra megyünk vele…. Nincs is tervünk!

- Majd improvizálunk! Az úgyis jól megy!

- Szóval bízzunk a megérzéseinkben. Oké. – Azzal elkezdték figyelni, hogy merre mennek. Egyenesen haladtak befelé a barlang mélyébe, s a a fény egyre erősebb lett. A világosságban egy körszerű sziklaszobának – ha lehet így nevezni – a bejárati nyílásának a körvonalai rajzolódtak ki. Bennt a helységben egy hatalmas szörnyeteg szobra látszott, akinek a tenyerében égett a tűz. A falakat sötét szimbólumokkal rajzolták tele, s a tűz előtt egy átlagnál nagyobb üstben szürkészöld bájital fortyogott. Az üst előtt lévő alacsony, lapos tetejű sziklán egy eszméletlen alak feküdt. Az alak nagyon is simerős volt.

- Te jó ég, Matt. – suttogta Vane. A fiú igencsak megviselt állapotban volt,kezei össze voltak kötve, de nem ez volt a legszörnyűbb. A szobor mögül a vendigó lépett elő.

- Rosszat sejtek – mondta halkan Harry

- Milyen öröm itt látni ezeket a kis senkiket. – szólalt meg az a démon, akit még a szikla előtt láttak. – Így ők is tanui lehetnek a halhatatlanságunk kezdetének.

- Te jó ég és az ilyenból még több lesz…. – jegyezte meg fennhangon Harry

Az árnyak fenyegetően elindultak felé, de a démon csak kegyetlenül felnevetett és megállította őket.

- Hagyjátok! Nem lesz ekkora szája, ha már nem tudnak ellenünk védekezni. Bár így se nagyon.

- Dumálni én is tudok……

- ……. és persze ha a két barátját már nem fogja a maga oldalán tudni. Az egyiket azért mert démonná vált, a másikat azért mert meghal.

- Ez miről beszél? – fordult Harry suttogva a halottsápadt Vane - hez

- Harry… megfőzik a sebezhetetlenné tévő bájitalt.

- De hát …..

- És ezért megölik Mattet Andy által így démon marad.

- Itt lenne az ideje improvizálni! – majd a tűz felé fordult, ahol észrevette, hogy a vendigó egyre közeledik a fiúhoz. – Matt!!!!!!!!!!!!! Ébredj már fel, hallod????!!

- Ezzel nem sokra megyünk! – majd Vane a szabad kezével kirántotta a démon zsebéből a pálcáját, és azt Matt felé szegezte: - Stimula!! – a közetkező pillanatban a zseb gazdája elkapta a csuklóját és elvette tőle a pálcáját.

- Ezt nagyon rosszul tetted – mordult fel fenyegetően mély hangon. Matt testén azonban remegés futott végig majd a következő pillanatban kinyitotta a szemét. A srác először a démont vette észre ezért megszólalt.

- Rendben Piton professzor direkt zártuk be Malfolyt a pincéba amikor telehordtuk hóval, de ez egy kicsit túlzás nem?

- TE IDIÓTA EZ EGY DÉMON!!!!! – ordította teli torokból Harry

Matt próbált nyugodt maradni. – Pedig kiköpött olyan…. – a vendigó közben elérte a szikla peremét. Matt idegesen elkezdte veszegetni a kezeit fogva tartó béklyókat.

- Hülye kretén…… és még te szekálsz engem a sellőkkel!

- Van is valóságalapja! De nem akartok valamit csinálni?

Vane-nek azonban támadt egy ötlete. – Folytasd. - suttogta

- Mit? – nézett rá Harry

- A veszekedést! Csak folytasd!

- Öööö ha te mondod… na szóval….Matt – kezdte emeltebb hangon – Te csak kussolhatsz. Ezzel évekig szekálni foglak…. Remélem érted mire gondolok..

- Pofa be rohadék! – Matt közben a vendigó felé rugott de elvétette - Vedd tudomásul egy sellő rosszabb mint egy démon! Most pedig találj ki valamit vagy megint eltalállak egy trágyagránáttal!

- Még mindig leszek trágyás minthogy ragyogjak a csillámportól – válaszolta Harry, mert közben leesett neki, hogy mit akar Vane.Eközben a vendigó magasra emelte a kezét, hogy lesújtson…. Matt maga elé kapta a kezét de azért a válasszal nem maradt adós.

- Ezért még megfizetsz! Tudom is hogyan.

- Most mit vagy úgy oda barbie-baba? Andy is egy csomószor öntötte már le Vane-t ébresztés gyanánt. – a vendigó keze megállt a levegőben.

- Igazad van mit vagyok oda… A köpenyedbe töröltem meg a csillámporos képemet, szóval nagyon cuki kis darab lett belőle

- Teeee kis……

A vendigó összecsuklott. A démonok felhördültek, Matt pedig kíváncsian lenézett a szikla mellé. A vendigó helyén már az igazi Andy feküdt. Matt felnézett Harryre

- Értem már mire ment ki a játék…

- Milyen játék? – nyögte egy rekedt hang. Andy kissé szédülve felállt.

A démonok egyszerre kezdtek el feléjük rohanni. Andy reflexszerűen felemelte a pálcáját és elkiáltotta magát:

- Obscribo!!!

A démonok közül jó páran a falnak csapódtak, így helyet hagyva az ajtó felé.Andy kapkodva elvágta Matt köteleit.

- Futás! – ragadta karon Matt a lányt és nyomukban Harryvel és Vane-el kirohantak a barlangból. Matt azonban a szentély mögé vezette őket.

- Miért ide megyünk?? – zihálta Vane

- Mert itt van egy fal amint rajta van az igézet amivel hazajuthatunk! – válaszolta Matt – Hallottam, amint ezek a rohadékok beszélnek róla.

- Nem ez az? – kérdezte Andy egy feliratra mutatva. – Verba Omnes Liberant!

A következő pillanatban zuhanni kezdtek a semmiben….. majd újra a klubhelységben találták magukat, ahonnan elindultak.

- El se hiszem. – nyögte Harry – Otthon vagyunk.

Matt felnevetett. – Nem hittem volna, hogy megérem. – majd Vane-re pillantott. – Héé Vane….. minden okay?

Vane ugyanis felpattant a fotelbe és ugrálni kezdett rajta.

- Otthon édes otthon, juhéééééééééééééééééééééééééééé!!!!!!!!!!!!!!!!

Matt, Andy és Harry nem tudták megállni nevetés nélkül. Azonban Andy Mattre pillantott.

- Szörnyen nézel ki….

- Kössz.

- Nem úgy értem….

- Persze tudom. De végül is itt vagyunk és minden okkééééé! – a mondat végén győzedelmesen a magasba lendítette karját.

Itt azonban Mcgalagony lépett a helységbe. Először ledöbbent arcot vágott, majd fokozatosan elvörösödött dühében.

- Maguk mit csináltak…….

- Mindjárt megyünk aludni, ígér…..

- Azt kérdeztem, hol voltak két hétig??????