-Az ég szerelmére,drágám nyugodj meg!!! - Manó először nem tudott mit kezdeni álmában csapkodó barátnőjével,majd a hidegvízhez folyamodott.

Andy zihált félelmében. Manó??? Az nem lehet... - Mi történt??

- Azt inkább neked kéne tudnod! - nézett rá Manó - Mért kezdtél el csapkodni? Rosszat álmodtál?

Ezek szerint csak álom volt. De olyan valóságosnak tűnt.....

- Ja.... igen. Semmi bajom,tényleg csak rosszat álmodtam.

- Biztos jól vagy? Még mindig sápadt vagy. És azt ugye tudod,hogy az álmokat komolyan kell venni?

- Persze-persze.... Semmi baj. Nem olyan....

- Hát rendben. - Manó kétkedve nézett barátnőjére - Hogy van a karod?

Andynak csak msot tűnt fel, hogy a karja égetően fáj.

- Hát nem túl kellemes. -Megnézték a sebet. Lilás árnyalatú volt.

- Te jó ég! - kiáltott fel Manó - Még most is azt mondod,hogy nem fertőződött el??

- Manó úgy csinálsz,mintha nem láttál volna mély sebet frissen....

- Igen! Éppen azért mondom mert láttam már. És ha tudni akarod....

- Nem nem akarom tudni!!!!!!!!! - ordította hirtelen Andy. Megint az az érzés fogta el mint álmában - Te csak fogd be, semmi közöd hozzá!!!!

Majd hirtelen felfogta mit is mondott. Ránézett Manóra,aki a döbbenettől nem tudott megszólalni. - Ne haragudj - suttogta Andy - Nem mondtam komolyan......

- Semmi baj. -mondta Manó -De ez nem túl normális viselkedés. Mármint hozzád képest. Még sosem voltál ilyen...

Andy hallgatott. "- És még nem is tudsz az álmomról."

- Na jó. - hagyta annyiban Manó,miután Andy nem szólt semmit - Gyere menjünk,mert még elkésünk. De bekötöm a karodat.

- Rendben.

Lelkes zsivaly.... Mért olyan idegen minden???

- Andy egyél már valamit! - kínálta barátnőjét Manó

Andy elvett egy pirítóst,és unottan majszolni kezdte. Harry és Ron nem győzött csodálkozni. Harry vetett egy csodálkozó pillantást Manóra, aki megrázta a fejér,hogy ne kérdezzen. Hermione viszont nem vette a lapot.

- Mi van? Nem úgy alakult valami,ahogyan azt a kisasszony elképzelte?? - Andy összeszorította a fogát,hogy ne ordítson újra. Manó sejtette hogy ebből baj lehet. Ahogyan Harry és Ron is.

- Figyi asszem most fogd be. Most semmi szükség nincs erre. - mondta figyelmeztetően.

- Miért? Semmi okom sincsen rá,hogy azt csináljam amit te mondasz nekem! És vele kapcsolatban is nekem van igazam! Sokkal inkább ő az aki hanyag,lusta,nagyképű.... - Andy mostmár nem bírta.... Szeme felizzott.... Hermione megijedt.

- Fogd be a pofádat, te kis cafka!!!! Unom,hogy játszod a felnőtted, te rohadék!!! Elegem van a .....

- Andy kérlek!! - Harry nem tudta mire vélni a dolgot.

- Te is fogd.....

- Andy!! - szólt közbe Manó is. Andynak eszébe jutott az álma. - Inkább menjünk órára! -javasolta Manó,és elráncigálta onnan. Kis habozás után Harry és Ron is követte őket. Hermione csak tátogott,és nem tudta, hogy mit is gondoljon.

Az órák lassan teltek... Miért dumálnak annyit??? Fogalmuk sincsen az igazi mágiáról..... semmiről.....semmiről..... SEMMIRŐL!!!

- Szerbusz! - Matt hangja hallaszott a tompaságból. Andy ráemelte a tekintetét.

- Csá.

- De örülök,hogy látlak! - mondta a srác vidáman..... de mitől ennyire vidám???? - Hogy vagy? Mi van a karoddal? Aggódtam érted,mi történt?

- Semmi közöd hozzá! -mordult rá Andy. Sajnos nem volt ott Manó,hogy visszafogja. Így szavainak a hatása nem maradt el.

- Andy.... mi van veled?? Nem szoktál ilyen lenni...

- Akkor most ilyen vagyok!!!! Nem érdekel!! Mi lenne ha leszállnál rólam??!!

- Dehát....

- Semmi dehát!!! Elegem van abból,hogy mindenki engem szekál egész nap!!! Elegem van, tűnj el!!! -majd akkorát lökött Matten,hogy felborult. S otthagyta. "-Mért nem hagy békén szemét rohadék?? Megérdemelte!"

Azzal szaladt a könyvtárba. Valamivel el kellett terelnie a figyelmét. Megpróbált tanulni. Nem ment. A karja elviselhetetlenül fájt. A könyv is csak idegesítette. Nem bírta tovább.Egyenesen felment a hálóterembe,s levetette magát az ágyra. Pár percel később megjelent Manó.

- Öööö .... csak utánad jöttem mert láttam,hogy felrohantál..... - várakozóan nézett Andyra. Nem merte megkérdezni, hogy hogy van,mert félt,hogy baránője megint idegrohamot kap. Andy vette az adást.

- Semmi bajom. -mondta kurtán.

- Figyelj őszinte leszek. Aggódom a karod miatt. A démonok valamit csináltak veled. Csak nem tudom hogy mit. Légyszíves mutasd meg a karodat!

Andy egy ideig ellenkezett,mert fájt erősen a karja. De amint levették a kötést, a lélegzetük elállt. Andy keze még mindig lilás volt,de szinte kétszeresére dagadt. Manó gyorsan újra bekötötte,majd....

- Itt várj! - mondta Manó,majd lehasalt a padlóra és kihúzott valamit az ágy alól. Az Árnyak Könyve.

- Na és ezzel mit kezdünk?

- Elvileg benne van a démonunk jellemzői.

- Nincsen semmi.....-kezdte volna vicsorogva Andy, de Manó félbeszakította:

- Na te most kussolsz, és visszafogod a démoni hajlamaidat!!!!!! -erre Andy megszeppent,majd felfogta mi is a baja. Nem ő beszél ilyenkor. Hanem a benne kialakuló démon. Gondolatai bizonyításra is leltek.

- Igen! Ha ez a démon vére bekerül a tiedbe karmolással,harapással - akkor te is ilyen démonná alakulsz. Mégpedig a te esetedben ma este 8-kor.

- Hát de király. És ezellen mit lehet tenni?

- Azt is mondom. Ha még nem alakultál át egy fajta gyógyfűből a karodra kell tenni. Ha már átalakultál,akkor meg kell ölni azt a démont, ami téged megfertőzött.

- Ahha. És a gyógynövény?

- Hmmm..... Azt hiszem a Tiltott Rengetegben láttam ilyet.

- Hogyan kerültél te a Rengetegbe?????

- Hát tudod.... - itt Manó elpirult - A tegnapi másik énemről is olvastam a könyvben. És kiderült, hogy mivel erőink nőnek asztráltestem van. - Andy halkan füttyentett - És hát.... véletlenül kivetítettem magam a Rengetegbe.... És ott láttam ilyet.

- És tudod is,hogy hol láttad?

- Asszem.... - merengett Manó - De a rossz hír az hogy nem az erdőszélen. Tehát nem teleportálhatok,mert alaposan körül kell néznem.

- Mennyi az idő??

Manó az órájára nézett. - 6 óra...

- De...de akkor 2 óra múlva át fogok változni!!!

- Igen tudom. De csak akkro leszel örökre démon,ha megölsz egy ártatlant. Csak addig tudlak visszaváltoztatni. De mivel ölöm meg a démont? A Könyv azt írta,hogy a tűz tudja elpusztítani. Honnan szedünk jelzőpisztolyt???

- Manó,izé...... Macalum Inphlamare? Lumosolem?

- Nem! Azzal csak kis tűzet tudunk varázsolni..... Bár....biztos van olyan varázsige,amivel nagyobb tüzet lehet varázsolni....

- És mennyi idő azt kikeresni??

- Ha rajtam múlik nem sok! - pattant fel Manó - Ugyanis az erőimnek hála sokmindent el tudok érni. Itt várj! Addig próbálj aludni! - azzal elrohant.

"-Aludni?? Könnyű azt mondani...." Azzal ledőlt az ágyra..... S minden beugrott neki ami ma történt. Manó aggódó arca..... Hermione döbbenete..... Harry és Ron tekintete.... Matt fájdalmas arckifejezése....

"- Jajj mi a fenét csináltam! " Aztán..... "- Na és??!! Kit érdekel? Mi közük hozzám??Nem mondják meg hogy mit csináljak!!" Ezek a vegyes érzelmei voltak. Majd lassan megint elaludt....

Andy sikoltozva ébredt. Melege volt, kiverte a víz, s a karja és őrjítően fáj. Reszketve levette kötést. A sebe már erősen kemény volt,és sötétzöldes-barnás..... mint a démonnak.

Andy lesápadt,és jobban remegni kezdett. - Istenem....

Ebben a pillanatban kitárult az ajtó és Manó rontott be rajta.

- Megvan!!!! Megvan a varázsige!! Az Árnyak Könyvét is visszavittem a helyére. De most sietnem kell mert...... Te jó ég! - ekkor vette észre barátnője sebét. Kétségbeesetten nyögött egyet. - Azt hiszem sietnem kell. De nem hagyhatlak itt csak úgy. Mi van ha nem érek vissza?

- Ilyenre inkább ne is gondoljunk....

- De! Mertha nem érek vissza és itt vagy,akkor mindenkit lemészárolsz! És démon maradsz az életed végéig!

- Jó-jó! De akkor mit csináljunk?

- Ismerek a parkban egy elhagyatott helyet a kastély falánál.... Odaviszlek! - azzal megragadta Andyt és lila fények közt a következő pillanatban említett helyen voltak. Manónak igaza volt. Ez olyan hely volt ahova a diákok nem nagyon szoktak járni. Andy Manóra nézett.

- Igen,ez jó. És most?

- Háááát.... - Manó habozott - Ki kell ide kötnöm a kezedet,nehogy elmenj, ha átváltozol.

- Nem! - Andy akkorát kiáltott,hogy Manó hátrált egyet. - Nem! Eszedbe ne jusson ilyen, te kis.....

- Hát nem érted Andy???? Most nem te szólsz,hanem a benned alakuló démon! Valójában te is tudod,hogy ez muszály! Gondolj arra,hogy mi a tét....

- Igen...igen.... - a lány kezdett megnyugodni - De gyorsan! Már 7 óra!

- Rendben! - mondta Manó,azzal And ykezét egy vastag kötéllel a falhoz kötötte - Elég erős?

- Túlságosan is! - Andynak már most nem tetszett a helyzet - Sietsz vissza,ugye?

- Igen! És te semmi esetre se próbáld meg kiszabadítani magad!

- Igyekszem!

- Rendben! Sietek vissza!

Azzal Manó a Tiltott Rengeteg szélére teleportált, s belevetette magát az erdő homályába. Rohonva ment beljebb és beljebb..... Közben azon imátkozott,hogy nehogy arra járjon Hagrid,egy kis királdulás alkalmával.De egyenlőre nem találkozott senkivel. Nem tudta,hogy mennyit ment be. "- Hol van már??? Akkor olyan gyorsan megakadt rajta a szemem....." Már erősen sötétedett.... varjak károgtak.... Mennyi ideje maradt el?? És mi van ha Andy már démon??? "- Hol van?? Hol van... hol van... hol......" Manó megkönnyebbülten felsóhajtott. Megtalálta! Igen ez volt az a fehéres színű növény! Leszedett belőle pár szálat majd körülnézett. Sötét volt már. "- Jajj,Istenem csak el ne késsek!" Azzal visszateleportált arra a helyre,ahol Andyt hagyta.

Andy várokozott a falál. "- Meddig marad el??" Várt-várt.... Vészesen sötétedett. Andy egyre inkább nyugtalanná vált. Csavargatta a kezét, próbált kiszabadulni. Tudta,hogy Manó azt mondta, hogy ne próbáljon meg kiszabdulni,de most ezt a tanácsot nem tartotta túl bölcsnek. "- Biztos csak itt akart hagyni.... Rég visszaért volna.....Egyébként sem érdekel mit mondt....Nem érdekel.... nem érdekel.... nem...nem ....NEM!" Egyre vadabbul ki akart szabadulni.... és egyre jobban verítékezett.... s reszketett..... "- El akarok menni innen.... el.....el.... EL!" Egyszerre megint minden tompa lett... erősebben mint az álmában....sűrű köd borított el mindent... alig látott. Aztán felnézett az égre.....de a szemei már nem zöldesbarnák voltak.... hanem vörösek. Karmai nőttek,és átváltozott azzá a démonná,akivé az álmában alakult. Egyetlen mozdulatára a kötelek lehulltak róla, s ő belevetette magát a sötétségbe......

- Andy? -semmi válasz..... Majd hirtelen Manó felnyögött. A kötél cakatokban lógott..... s felfedezte Andy rohájának egy anyagdarabját.......

- Elkéstem. - suttogta - Most mit csináljak?? - s hirtelen ötletől vezérelve megfogta a kötelet.... S látomása támadt.... A démon-Andy éppen megtámadja Harmionét.....

- Jajj ne! - sikoltott fel Manó, s a Rengetegbe teleportált. Vaksötét volt. Rohant és rohant...

- HERMIONE!!!! - a sötétből nyöszörgést hallott. Rohant a hang irányába. A fánál meglátta Hermionét,aki holtsápadtan állt és a sötétbe meredt. Manó azonnal tudta mit néz. Ott volt az átalakul barátnője.

- Lumos! - kiáltotta Manó. A pálcája végéből fény jelent meg, Andy felé suhintott vele. Ő meghátrált. S bement a fák közé.

- Hermione nyugodj meg,de....

- Mi de...??? -kérdezte hisztérikus hangon a lány.

- Az hogy ezt inkább ne nézd végig! Stupor!!! - a lány ájultan csuklott össze.

A sötétből megint előbukkant a démon. "- Hogy került ez ide??? Nem mozoghat ilyen gyorsan!" Majd a másik oldalról egy másik démon ugrott elő. "- Most melyik-melyik???" Manó kétségbeesetten nézett körül.

Majd döntött. Bízott a megérzéseiben. S ráemelte a pálcáját az egyik démonra:

- FUOCCO MAXIMO! - vastag tűzörvény indult el a démon felé.... aztán hirtelen megfagyott. Manó nem értette... Hogy tud ez fagyasztani?? Aztán beugrott a megoldás: Andy ereje megmaradt,ezért megfagyasztotta a lángokat! Ez az!! Manó egy intéssel a másik démon felé irányította a lángokat.... S az örjöngések közt a semmivé lett. Andy összeesett.Manó először megijedt,hogy valami rosszul sült el,de barátnője visszaalkult önmagává,rajta egy térdéig érő fehér inggel,mintha egy fényőré lenne.....

- Andy! Jól vagy? - a lány felemelte a fejét,s csodálkozva nézett körül.

- Asszem igen.

Hermione nyugodtan aludt az ágyon. Manó és Andy kitörölték a fejéből a démonnal való találkozást. A két lány fáradtan nézett egymásra.

- Hajszálon múlott! - mondta Manó - Majdnem téged égettelek el!

- Ahham! - monda Andy csendesen - Manó igazán köszönöm.....

- Nincs mit! -mosolygott Manó

- De komolyan! Nem lehetett könnyű elviselni.... De másnak se....

- Mattre gondolsz? Vele is összevesztél?

- Ő nem... csak én....

- Mit csináltál?

- Leordítottam a fejét és fellöktem....

- Jajj drága Andy! - Manó átölelte barátnőjét - Holnap bocsánatot kérsz tőle és nem lesz semmi baj!

- Remélem. - suttogta Andy

- De most késő van! Aludjunk!

- Rendben!

Manót két perc múlva elnyomta az álom,de Andy valahogy nem tudott elaludni. Majd felállt,és járkálni kezdett. "- Nem,nem jó Manó fel fog ébredni"

Lement a klubhelységbe. Az egyik fotelben ott ült Matt és a tüzet bámulta. Először nem vette észre Andyt,majd a lány leült vele szemben,és ránézett.

- Matt..... én ..... sajnálom..... - nyögte - De ez nem én voltam....... legalábbis nem az aki ...... szóval..... én.....

Matt egy ideig nézte,majd megszólalt: - Van valami köze ennek a kezedthez,azon kívül,hogy fájt?

Andy egy ideig habozott. - Igen. - mondta végül, s látszott rajta hogy többet ezzel kapcsolatban nem mond. - És tényleg.... nagyon sajnálom....

- Nem haragszom. - mondta Matt - Az nekem is feltűnt,hogy te nem szoktál így viselkedni.... Elmonod...... egyszer..... mi történt?

- El..... valamikor. És tényleg nem ....?

Matt végre elmosolyodott, s odahúzta a lányt maga mellé a fotelba. - Tényleg nem. Még ha nevetsz is rajtam,de.... szeretlek. - mondta kicsit pirulva.

- Én is - mondta mosolyogva Andy - És sose nevetnélek ki....

- Ennek örülök! - mondta Matt nevetve - És megsúgom, valaki a barátnőd iránt is így érez.

- Igen? És ki az?

- Hmmm.... mit kapok ha megmondom?

- Mit kérsz?

- Tudod te azt.....