- Kész csoda, hogy még nem kaptam röhögő görcsöt. - jegyezte meg Andy.

- Komolyodsz!- válaszolta Manó vigyorogva. Andy ránézett és a következő pillanatban kis híján megfulladt az elfojtott röhögéstől. De ekkor Dumbledore kívánt szóhoz jutni:

- Kedves diákok! - kezdte mosolyogva. Ettől a mosolytól az embernek az az érzése támadt,hogy az idős igazgatónak az égvilágon semmi baja. Pedig van, nem is kevés....- Szeretettel köszöntök minden felsőbbévest és elsőévest! Mielőtt még mindenki nyugovóra térne egy pár szót, szeretnék mondani erről a tanévről. Mégpedig azt ......

- Ez a fószer a diri?-kérdezte nem túl tisztelettudóan Andy

-Igen -mondta kissé mérgesen Hermione - És nem diri, hanem igazgató úr!

- Tökmindegy.

- Nézd mááár mekkora orra van! - bökte oldalba Manó barátnőjét - Ezt bármelyik hangyászsün megirigyelhetné!

- Mi tagadás elmehetne bazilikakilincsnek!- vigyorgott Andy Az előbbi szitutól Harry és Ron feje feltűnően vörösödni kezdett, de próbáltak komolyak maradni. Hermione már éppen mondta volna a magáét de, ekkor Dumbledore kicsit hangosabban folytatta beszédét

- ....És végül de nem utolsó sorban had mutassam be két új tanulónkat, akik most érkeztek Roxfortba. Fogadjátok nagy tapssal Zágoni Zsófiát és Rádly Andreát! - Manó és Andy mosolyogva felálltak, majd kis idő múlva visszaültek. A teremben a taps lassan elhalkult. - Új társaitokat már külön beosztottuk, s amint már észrevettétek a Griffendélbe. És ezzel be is fejeztem a mondanivalómat! Mindenkinek jó éjszakát! A tömeg elkezdett kifelé tolongani a Nagyteremből.

- Melyikőtök Zsófia? -kérdezte Ron.

- Na hármat találhatsz! És csak semmi Zsófia, hanem Manó!

- Oké! - Manó és Andy csak most vették észre, hogy mennyire álmosak. Mikor végre a klubhelységhez értek Andy csak ennyit bírt kinyögni: - Mi aaaaaaaaaaaaaaaaaaaa - itt egy hatalmasat ásított- jelszó?

- Huzat van!

– Jól van na!

- A jelszó rubin.  - Erre a szóra feltárult a portré és mindenki bevánszorgott rajta. Manónak és Andynak már csak ahhoz volt ereje, hogy pizsomát húzzanak és bedőljenek az ágyba.... Reggel Andy arra ébredt, hogy a függönyön át fényt érzékel. Kibújt az ágyból és körülnézett. Hermionét, Parvatit és Lavendert látta már felöltözve.

– Jó reggelt! Mennyi az idő?

- Sok. - válaszolta kurtán Hermione

- Akkor rengeteg. - hangzott a válasz - Héééé Manó! Stand up! - semmi válasz. Andy széthúzta a függönyét. - Ébresztő kedves barátnőm! Tudom elég kiábrándító, de reggel van. - dühös morgás. - Hello vár a meló! Kéretik fel..... - Erre 1 párna repült ki a paplan alól pont fejbe találva...Parvatit.

- Okké te akartad. -mondta Andy. Manó nem törődött vele. Úgyse bántaná akkor, meg mit izguljon? De Andy odasétált a vizeskancsóhoz, töltött egy pohár hideg vizet, odament az ágyhoz, felemelte a paplant és a vizet Manó képébe loccsintotta. Manó visítva ugrott ki az ágyból.

- KINYÍRLAK!!!!

- Neked is szép jó reggelt! - vigyorgott Andy. Manó erre meg fogta a nagypárnát és elkezdte püfölni vele Andyt

-TE SZADISTA!!!!!! - s hasonlókat kiabált magánkívül. Andy hamar megunta és lerohant a csigalépcsőn egyenest a klubhelységbe. Manó utána. Két percen belül már mindenki őket nézte, ahogy Manó vizes fejjel Andyt üldözte 1 párnával. Andy már fontolgatta, hogy esetleg kiugrik az ablakon, amikor meg látta az éppen odaérő Harryt és Ront. Gyorsan beugrott a hátuk mögé.

- Csak a holttestükön át!!

- Ezt meg, hogy gondoltad? -kérdezte nevetve Ron

- Ahogy mondtam!

- Héééé! - kiáltotta Harry, mikor Manó megpróbált rajtuk áttörni- Ennek meg mi baja?

- Csak felébresztettem!

- Csak? Mivel?

- Egy pohár vízzel. - morogta Manó. Harry és Ron nevetni kezdtek. Ekkor odalépett hozzájuk Hermione. A két barátnőnek csak most tűnt fel, hogy pizsomában vannak.

- Jobb lenne, ha sietnétek - mondta kimérten

- Mér, mikorra kell menni?

- 8ra.

- És mennyi az idő?

- Háromnegyed 8.

- Neeem létezik!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! - Manó az órára nézett. - De létezik. - nyögte.

- A francba. Nyomás!!!! - rekordsebességgel öltöztek fel és a következő pillanatban a folyosón, találták magukat.

- És most hova?-kérdezte Manó

-Nemt’om.

-A fenébe sehol senki!

- Ezek szerint elkéstünk-mondta letörten Andy

- Jó kezdet. És ha nem csinálunk valamit, akkor még jobban megszívtuk.

- Arra gondolsz, hogy......?

- Arra.

- Gyerünk. - a két barátnő megbizonyosodott arról, hogy nincs ott senki, majd szépen lila (Manó) és ezüst (Andy) fények közepedte az osztályuk elé teleportáltak.

- Ez könnyen ment! -mondta Manó.

- Hát akkor befelé! - azzal beléptek első roxforti órájukra.